A Denso Wave és az autóipar kihívásai
A QR-kód születése 1994-re nyúlik vissza, amikor is a japán Denso Wave vállalat (a Toyota egyik beszállítója) mérnöke, Masahiro Hara megbízást kapott egy újfajta vonalkód kifejlesztésére. Abban az időben az autóiparban az alkatrészek nyilvántartására hagyományos vonalkódokat használtak, de azok kapacitása mindössze pár tucat karakter volt. Emiatt egy alkatrészre gyakran 10-12 vonalkódot is fel kellett ragasztani, amely jelentősen lassította a gyártósort és drágította a munkát.
A "Go" játék ihlete
Hara a megoldást a fekete és fehér kövekkel játszott ősi japán táblajátékban, a "Go"-ban találta meg. Az elrendezés inspirálta a kétdimenziós mátrix ötletét. Az igazán nagy áttörést azonban a három sarkon lévő pozicionáló jel feltalálása jelentette. Ezzel kiküszöbölték a kétdimenziós kódok korábbi problémáját: hogy a leolvasás nagyon lassan történik. A QR-kód a "Quick Response" – gyors válasz – nevet pont ezért kapta, mivel bármilyen szögből, azonnal és hibátlanul olvasható volt.
Nyílt szabvány és a globális elterjedés
Bár a Denso Wave birtokolta a szabadalmat, a cég bölcs döntést hozott: soha nem szedett licencdíjakat a használatért. A technológia nyílt szabvánnyá, ISO standarddá vált. A 2010-es évek elejére – az okostelefonok kameráinak fejlődésével és a megfelelő alkalmazások megjelenésével – a technológia kitört az ipari környezetből, és a modern marketing, majd a Covid-19 pandémia alatt az érintésmentes élet elengedhetetlen részévé vált.